Nem érdemes a hálapénz kreatív elrejtésével ügyeskedniük a betegeknek. Hiába akarja a páciens egy bonbonba, könyvbe elrejteni a paraszolvenciát – azért, hogy az orvos azt azonnal ne utasíthassa vissza –, ennek ugyanúgy lehetnek kellemetlen következményei – derült ki egy szakmai konferencián.
Kertész Attila rendőralezredes, a Nemzetvédelmi Szolgálat (NVSZ) főosztályvezető-helyettese előadásában példaként felidézte annak a páciensnek a történet, aki egy üveg bor mellé 300 ezer forintnyi ajándékutalványt is „mellékelt.” Az orvos csak akkor vette észre a borítékot, miután hazaért. Azonnal jelezte a menedzsmentnek, s miután nem emlékezett arra, hogy melyik páciensétől kaphatta, az NVSZ segített neki abban, hogy megtegye ismeretlen tettes ellen a feljelentést.
A rendőrség eljárást indított, és a nyomozók meg is találták a beteget, aki meg akarta vesztegetni az orvost.
Az orvosi béremeléseknek utat nyitó törvény 2021-ben a büntetőkódexet is módosította, és megtiltotta a hálapénzes „ügyleteket.” Szabadságvesztésre számíthat az az egészségügyi dolgozó, aki kapja és az a páciens is, aki adja a hálapénzt. A jogszabály szerint
a betegtől a kezelés után legfeljebb egyszer és csakis olyan tárgyat fogadhat el, amelynek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének öt százalékát. Ez jelenleg 13.340 forint.
Az NVSZ-nél az elmúlt három évben 837 eljárás indult, végül 245 ügyben tettek feljelentést a rendőrségen. Ezek az eljárások nem kizárólag hálapénz miatt indultak, közöttük szerepelt egyebek mellett sikkasztás, kifosztás, bűnpártolás, szexuális kényszerítés, védettségi igazolvánnyal való visszaélés, közokirat- és gyógyszerhamisítás is.
Az NVSZ látókörébe került ügyek 620 egészségügyi dolgozót és 967 beteget érintettek.
Kertész Attila alezredes hangsúlyozta: a vesztegetés egy olyan bűncselekmény, amely már a jogtalan előny ígéretének elfogadásával megvalósul, azaz nem kell, hogy valaki át is vegye a pénzt. Így például azt a pszichiátert is elítélték, akitől azt kérte egy vállalkozó, igazolja legalább fél évre, hogy kezelés alatt áll, és ezzel elhalaszthassa a börtönbüntetésének megkezdését, amire ő csak annyit javasolt, hogy keresse fel őt a magánrendelésén, ahol mindezt megbeszélhetik. Pedig a rejtett kamarás felvételen, amely a doktort lebuktatta, összegről szó sem esett, boríték nem került elő.
A járóbeteg szakrendelők konferencia hallgatóságának soraiból elhangzott kérdésre, hogy vesztegetésnek minősül-e, ha az orvos ugyan nem fogad el hálapénzt, ám amikor csak három évvel későbbre múlva ajánl műtéti időpont páciensének, akkor azt is megjegyzi: magánklinikán két héten belül elvégzi a beavatkozást.
Kertész Attila szerint ez a magatartás mindenképpen etikátlan, és kerülendő, de hogy bűncselekményként kezelhető-e ahhoz az eset összes körülményét meg kell vizsgálni. Ha egy ilyen információ eljut a testületéhez, az eljárás bizonyosan elindul és alaposan megnézik, hogy az adott esetben mi bizonyítható.
A hálapénz elfogadása helyett azt javasolni a betegnek, hogy a neki szánt összeget fizesse be a kórházi alapítványra, elfogadható
– mondta az alezredes. Megjegyezte: azonban az egészségügyben számtalan olyan alapítvány is működik, amelyek nem intézményekhez kapcsolódnak, az ezek támogatására való felszólítás már nem biztos, hogy jogszerű. És az sem mindegy - Kertész Attila szerint -, hogy önkéntes felajánlásról van-e szó vagy pedig a kezelés feltételéül szabják meg az adott alapítvány támogatását.
Kérdésre válaszolva az alezredes elmondta,
hogy mindig indul eljárás a vesztegető betegek ellen is, de nem ugyanaz a tettük megítélése, mint az orvosoké.
Azt már a bíró ítéli meg, milyen súlyú büntetést kaphat a vesztegető. Az eddigi jogerős ítéletekben a betegekről nemigen lehet olvasni. A lapunknak júniusban nyilatkozó ügyvédek - Ábrahám László és Bátki Pál - sem tudtak olyan eseteket felidézni, amikor a beteget ítéltek volna el a hálapénzes bűncselekményben.
Hálapénz: mintegy 250 egészségügyi dolgozó ellen kezdeményezett eljárást vesztegetés elfogadása miatt az NVSZNégy év börtönt kapott az osztályvezető orvos, aki csaknem egy évtizeden át kért előre hálapénztMegszületett az ítélet egy debreceni orvos ügyében, aki hálapénzt fogadott el több betegtőlVolt olyan szakrendelő, ahol az ellenőrök sem találták a bejáratot
Nem nagyon érvényesülnek a betegjogok, sok helyütt nem akadálymentesített az intézmény weblapja, de elfogadható az időponttartási gyakorlat a szakrendelőkben - osztotta meg Szabó Tamás a Belügyminisztérium Egészségügyi Ellenőrzés-felügyeleti Szolgálat osztályvezetője az eddigi ellenőrzéseik tapasztalatait. Indokolatlanul sehol sem várakoztatták hosszan a betegeket. Harminc percen belül – a vizsgált mintegy 200 szakrendelőben – az orvos elé került a páciens. Megjegyezte: ugyanakkor az érintett intézmények gyengén szerepeltek a betegek tájékoztatásában. Szerinte ugyanis elvárható lenne, ha csúszik a rendelés, akkor ezt a kinn várakozókkal is közöljék. Ezenfelül a betegtájékoztatás is nagyon változó: sok helyen nincsenek egyértelmű eligazító táblák, s volt olyan szakrendelő, ahol az ellenőrök se nagyon találták meg a bejáratot. Olykor hiányoznak a rendelések elmaradásáról, az orvosi helyettesítésekről szóló tájékoztatók is.
